Az NB III-ért vívott osztályozó második mérkőzésén is 1-0-ra győzött a Duna Aszfalt TVSE, így kettős győzelemmel, kapott gól nélkül került fel a gárda a magasabb osztályba. A balassagyarmati meccsre nagyon sok tiszakécskei szurkoló elkísérte a csapatot, s együtt ünnepelték a sikert.

Sárga-kék sál lengett a Nógrád megyei szélben, egy kék kisbusz ablakából az M2-es sztrádán, kék-sárgára festett arcú tiszakécskeiek utaztak egy másik buszon Balassagyarmat felé, ahol aztán a Tisza-parti város labdarúgást szerető sportbarátai együtt szurkolták ki a csapat újabb győzelmét. Igazi tiszakécskei örömünnep volt a határ menti településen. Benne volt a levegőben, hogy ez a gárda, ha már eddig eljutott, nem adja ki a kezéből a végső diadalt.

Mindemellett szimpatikus drukkerek biztatták Gyarmaton a hazaiakat is. Örömmel vegyültek, beszélgettek a Tisza-partiakkal. A stadion büféjében megjelent sikeres múltjuk egy tabló formájában, ami arról tanúskodott, hogy egykor ők is a második vonalban, az akkori NB I/B-ben szerepeltek.

A szurkolótáboruk végig dobolt, énekelt, még akkor is, amikor már látszott, hogy ebből nem lesz győzelem. Hasonlóan szimpatikusan köszöntötte a vendégsereget a sporttelep szpíkere is, aki Hajrá Balassagyarmattal! és Hajrá Tiszakécskével! indította harcba a csapatokat.

A krónikához hozzátartozik, hogy a kezdőrúgást Benkő László, az Omega zenekar frontembere végezte el, aki ezután barátját, a Balassagyarmat szakmai igazgatóját Kis Károlyt köszöntötte.

A mérkőzés tehát rendkívül jó futballhangulatban, nagyjából 1300 szurkoló előtt kezdődött el. A két csapat bőszen bekezdett, itt is, ott is alakultak ki lehetőségek.

Aztán elérkezett a 14. perc, amikor a hazaiak védője Mboussi egy hatalmas védelmi hibát követett el. Gyakorlatilag gólpasszt adott Székely Dávidnak, aki lecsapott a labdára és a gyarmati kapu bal oldalába vágta. 0-1. Jöhetett a kicsi rakás, nagyot kíván! Az oldal vonal mellett a boldog tiszakécskei szurkolók legszívesebben egyből a csapat nyakába ugrottak volna, de a mérkőzésnek folytatódnia kellett.

Az első félidőben kiegyenlített mezőnyjáték folyt, mindkét csapat alakított ki helyzeteket. De az idő telt, s ez a Tiszakécskének kedvezett, a vendégeknek három gólt kellett volna rúgniuk a párharc megfordításához. Három gólt kellett volna rúgniuk annak a tiszakécskei védelmemnek, amely az egész szezon alatt mindössze hat gólt kapott!

Nyilván tudták ezt, s érezték is a védelmünk erősségét a hazai játékosok, hiszen a második félidőre olyan arccal sétáltak ki, ami mindent elárult. Próbálkoztak végig becsülettel, de az átütőerő és a hit már hiányzott. (Mboussi azért még két nagy helyzetet kihagyott a kapunk előtt.)

Csapatunk nyugodtan kontrázhatott a második félidőben, s ha egy kicsivel több szerencsénk van, nagyobb arányú is lehetett volna a győzelmünk. Végül maradt a 0-1. Összesítésben a 0-2, s minden tiszakécskei sportbarát maradéktalanul boldogan futott be a pályára ünnepelni a csapattal.

Amikor 18 évvel ezelőtt elvitték a csapatunkat Ceglédre, nem gondoltuk volna, hogy ennyit kell várnunk arra, hogy újra NB-s osztályba kerüljünk. Szerencsére megértük, s velünk együtt Bács-Kiskun megyének is újra lett NB-s alakulata. Igazi tiszakécskei futballünnep volt Balassagyarmaton, s a jövőre nézve méltán bizakodhatunk, hogy ez a történet még hosszú ideig folytatódni fog. Nyilas mestert idézve: ,,Hosszú út áll még előttünk!”

Természetesen a hazafelé tartó 209 km-es úton már a jövő szezon NB III-as csoportbeosztását találgatták a boldog Tisza-parti drukkerek, akik – kerülhetünk akár nyugatra, akár középre, akár keletre – biztos, hogy kísérni fogják a jövőben is egyre többen és egyre hangosabban a csapatot, melynek az első NB III-as meccse augusztus 12-én lesz!

A mérkőzést követően a két csapat szakmai igazgatói is értékelték az osztályozót:

Nyilas Elek: Ezek a mérkőzések azok, amikor csak az eredmény a fontos, a csapatunk nem játszott igazán jól. Görcsösen játszottunk, nem sok mindent adtunk vissza abból, amit egész évben láthattak a szurkolóink, illetve, amiből egész évben profitáltunk.

Rányomta a tét a játékra a bélyegét. Ettől függetlenül maximálisan megérdemli csapatunk, hogy jövőre már az NB III-ban szerepeljen. Hangsúlyozom, hogy a Balassagyarmat is megérdemelné. Módjával fogunk ünnepelni, hiszen hosszú út áll még előttünk, s megpróbáljuk Bács-Kiskun megye futballját méltóképpen képviselni a magasabb osztályban.

Kis Károly: Gyorsan ledolgozhattuk volna a hátrányunkat, hiszen volt egy hatalmas lehetőségünk a meccs elején. Ezt nem sikerült kihasználnunk, ami az ilyen mérkőzéseken hatalmas luxus, mivel az ellenfelünk nagyon masszív, jó csapat. Ez az osztályozós párosítás sajnos rendkívül szerencsétlen volt számunkra, még egyszer hangsúlyozom, hogy érthetetlen, hogy így alakulhatott. Nem az a baj, hogy játszanunk kellett, hanem az, hogy más csapat úgy besétálhatott játék nélkül az NB III-ba, hogy inkább hagyjuk!

Emellett úgy gondolom, hogy mindkét mérkőzésen partiban voltunk, de többet hibáztunk, mint a tiszakécskeiek. Rögzített játékhelyzeteinkből voltak lehetőségeink, amelyeknél rendre rosszul reagáltunk. Sok sikert kívánok a Kécskének a továbbiakban!

2017.06.17. Balassagyarmat, Kövi Pál Sportközpont

1300 néző, osztályozó az NB III-ért, 2. mérkőzés, vezette: Nagy

Balassagyarmati VSE – Duna Aszfalt Tiszakécske VSE  0 – 1 (0 – 1) (össz.: 0 – 2)

Balassagyarmati VSE: Földi- Ficzere, Mboussi, Illés, Szalánszki, Bonivárt Bódis(Tóth), Langó(Molnár), Magos(Klinger), Szandai, Popovics

Duna Aszfalt TVSE: Belecan- Oláh, Csáki, Kocsis, Polyák, Benkó(Csurka), Szabó L., Juhász, Markó, Székely(Káli), Vladul(Szabó D.)

gól: Székely

Szép volt fiúk! Hajrá Kécske!

szöveg: Sánta László(sel), fotók: Csikós János

Hirdetések

legfrissebb híreink