Áder János Magyarország köztársasági elnöke március 15. alkalmából Kossuth-díjat adományozott Kovács Miklós kékfestő mesternek, népi iparművésznek, a népművészet mesterének, Tiszakécske város díszpolgárának.
Aki gondolkodik, kérdez, alkot, az műveivel, munkájával népét, nemzetét szolgálja – jelentette ki Áder János köztársasági elnök a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából elmondott beszédében pénteken az Országházban, mielőtt átadta a Kossuth- és Széchenyi-díjakat, valamint a Magyar Érdemrendeket.
Magyarországon a 19. század derekán egy lelkesült forradalomnál és egy hősies szabadságharcnál jóval több történt. A reformkor, a szabadságharc és a kiegyezés együtt a feudális Magyarországból polgári Magyarországot teremtett – idézte Babits Mihály sorait az államfő.
Áder János hangsúlyozta: a megosztott jogokból, a közös teherviselésből, a megszenvedett szabadságból ekkor nemzet született, Babits szavaival “modern nemzeti közösség”, amely erős, időtálló kapoccsal kötött magyart a magyarhoz, amely nemcsak érdekszövetség, hanem szellemi kötelék, az összetartozás, az összefogás korábban nem ismert eszméje.
“Az önök teljesítménye, sikeres életpályája, az önök eredményei iránytű mindannyiunk számára. Egy modern nemzeti közösség számára, amely 1848-49 óta, az átélt történelmi viharokban sem veszítette el azt a képességét, hogy megbecsülje értékeit. A katedrán, laboratóriumban, ősi tárgyak között, műhelyben, próbateremben, ásatáson, levéltárban, szószéken vagy a színpadon eltöltött idővel segítenek megérteni a magunk helyzetét és feladatait a világban” – méltatta a kitüntetetteket Áder János.
A köztársasági elnök azt mondta, az áprilisi törvényekkel szentesített siker a magyar nép közös teljesítménye: ezekben a törvényekben a politikai bölcsesség, a jogászi tudás és a társadalmi reformok iránti őszinte lelkesedés lépett szövetségre.
Március 15. ezért válhatott a nemzet egyik legfontosabb szimbólumává, és ezért adják át minden évben a forradalom és szabadságharc emléknapján a legmagasabb állami kitüntetéseket – közölte az államfő.
Áder János kiemelte, hogy legfontosabb erőforrásunk az egyes ember teljesítménye, “mert aki gondolkodik, kérdez, alkot, az műveivel, munkájával népét, nemzetét szolgálja”.
Hagyományt továbbadni, tanulságos történeteket mesélni, a múlt tényeit feltárni, zenét szerezni, szerkezeti mechanikával foglalkozni, terápiát alkalmazni, az új nemzedékeket tanítani, képet festeni, könyvet írni, szobrot faragni, az emberi méltóságért kiállni, lelket gyógyítani, a szavak eredetét megérteni, tehetséget gondozni, kutatócsoportot vezetni nem kevesebb felelősség, mint forradalommal kivívni, törvénnyé tenni vagy karddal védelmezni a szabadságot – fordult a kitüntetettekhez az államfő.
Mint emlékeztetett, Babits Mihály mélyen hitt a szellem, a kultúra, a műveltség erejében, amely mindenkor önbecsülésünk alapja, amellyel különbözünk más nemzetektől és amelynek segítségével mégis megtaláljuk a kölcsönös tisztelet hangját másokkal.
A díjazottak:
Kossuth Nagydíj:
TÖRŐCSIK MARI, a nemzet színésze, a nemzet művésze, kétszeres Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas és Balázs Béla-díjas színművész, érdemes és kiváló művész részére több évtizedes pályafutása során kimagasló szakmai hozzáértéssel és alázattal megformált alakításai, ikonikus filmfőszerepek és felejthetetlen színpadi figurák sorát felvonultató, kivételesen gazdag művészi életműve elismeréseként.
Kossuth-díj:
BALÁZS JÁNOS Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, érdemes művész részére a klasszikus és kortárs zongoraműveket egyedülálló virtuozitással, egyéni látásmóddal és érett muzikalitással interpretáló, nemzetközileg is sikeres előadóművészete, valamint Cziffra György életművének és emlékének ápolását szolgáló értékes munkája elismeréseként;
CSISZÁR IMRE Jászai Mari-díjas rendező, érdemes és kiváló művész részére a magyar és a világirodalom legnagyobb klasszikusait kivételes felkészültséggel és művészi igénnyel megjelenítő, sokoldalú színházi rendezői pályafutása elismeréseként;
FERENCZES ISTVÁN József Attila-díjas és Babérkoszorú díjas költő, szerkesztő, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja részére az erdélyi líra hagyományait posztmodern életérzéssel ötvöző, egyedülálló költői életműve, a székelyföldi magyar irodalmi életben betöltött jelentős szerepe, szerkesztői és irodalomszervezői tevékenysége elismeréseként;
GYÖNGYÖSSY KATALIN Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész részére klasszikus színházi és filmszerepekben nyújtott felejthetetlen, érzelemgazdag alakításai, példaértékű szakmai alázatról árulkodó, kiemelkedő művészi pályafutása elismeréseként;
HILDEBRAND ISTVÁN Balázs Béla-díjas operatőr, rendező, érdemes művész részére nemzedékének egyik legtehetségesebb képviselőjeként a XX. századi magyar filmművészet számos monumentális történelmi filmalkotásának sikeréhez hozzájáruló, kimagasló színvonalú operatőri munkája elismeréseként;
KÁLMÁNDY MIHÁLY, a Magyar Állami Operaház énekese részére az operairodalom legnagyobb baritonszerepeiben, valamint koncert- és oratóriuménekesként is a világ szinte minden jelentős színpadán sikeres, kiemelkedő színvonalú művészi pályája elismeréseként;
KÁTAI ZOLTÁN énekmondó, zeneszerző részére a Kárpát-medence magyarságának összetartozás-érzését, nemzettudatát a régi magyar zene és irodalom népszerűsítésével, valamint a régi magyar krónikás énekek élményszerű megjelenítésével erősítő több évtizedes, példaértékű és hiteles történeti énekmondói pályafutása elismeréseként;
KISLÉGHI NAGY ÁDÁM festőművész, érdemes művész részére nemzetközi szinten is elismert, kiemelkedő művészi pályája, a bibliai történeteket figuratív ábrázolásmóddal megjelenítő, vallásos témájú alkotásai, valamint a világ számos templomát díszítő nagyméretű, szuggesztív falfestményei elismeréseként;
KOLTAY GERGELY zenész, zeneszerző, szövegíró, a Kormorán zenekar alapítója és vezetője részére az ősi magyar monda- és dallamvilág felelevenítésével a hazai zeneművészet tradicionális értékeit egyszerre megőrző és továbbadó, sokoldalú alkotó- és előadóművészi tevékenysége elismeréseként;
KOVÁCS MIKLÓS kékfestő mester, népi iparművész, a népművészet mestere részére a magyar népi kultúra hagyományainak ápolását és gyarapítását az évszázados múltra visszatekintő kékfestő mesterség művészi szintű gyakorlójaként és továbbadójaként több évtizede szolgáló, értékteremtő munkája elismeréseként;
MADARASSY ISTVÁN ötvös- és szobrászművész részére a szakrális és a profán értékek kapcsolatát tükröző, nemzetközileg is elismert alkotóművészete, a kisplasztikáktól és monumentális köztéri szobroktól az ötvösművészeti alkotásokon át a restaurációs és rekonstrukciós munkákig terjedő, kivételesen gazdag életműve elismeréseként;
MIHÁLY GÁBOR Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész részére a sport témáját és a magyarság sorskérdéseit mesteri forma- és atmoszférateremtő képességgel, egyedi módon megjelenítő, kisplasztikákat és monumentális köztéri szobrokat is magába foglaló alkotóművészete elismeréseként;
MÜLLER PÉTER József Attila-díjas író, dramaturg, forgatókönyvíró részére kimagasló színvonalú regény- és nemzetközi szinten is sikeres színpadi műveket magába foglaló drámaírói életműve, több mint hat évtizedes dramaturgi munkája, valamint a spiritualitás témakörében alkotott, főként a test és lélek harmóniájának kereséséről szóló, nagy népszerűségnek örvendő könyvei elismeréseként;
SELMECZI GYÖRGY Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, karmester, zongoraművész, operarendező, érdemes művész, a Színház- és Filmművészeti Egyetem Színházművészeti Intézetének egyetemi tanára részére kivételesen sokoldalú művészi pályája, a vokál-szimfonikus, kamara- és kórusművek mellett számos nagy sikerű színpadi előadás és filmalkotás zenéjét is magába foglaló, nagy ívű zeneszerzői életműve, valamint magas színvonalú oktatói munkája elismeréseként;
SZIGETHY GÁBOR színháztörténész, rendező, író, irodalomtörténész, szerkesztő részére a reformkori és XX. századi magyar irodalmon, történelmen át a színháztörténetig számos témakört felölelő gazdag publicisztikai életműve, Gondolkodó magyarok című művelődéstörténeti sorozata, valamint szerteágazó kultúraszervező tevékenysége elismeréseként;
TAMÁS MENYHÉRT József Attila-díjas és Babérkoszorú díjas költő, író, műfordító, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja részére az erdélyi népköltészeti hagyományokat a bukovinai székely nyelvjárás ízességével ötvöző prózája, a XX. századi magyar történelem súlyos örökségét, a modern kori emberi tragédiákat hitelesen és érzékletesen bemutató életműve elismeréseként.
Kovács Miklós kékfestő mester, népi iparművész, a népművészet mestere 1928. április 28-án született Újkécskén (ma Tiszakécske).
Családja 1878 óta foglalkozik kékfestéssel, az első műhelyük Kecskeméten volt, majd Kiskunfélegyházán alapítottak üzemet. Apja 1927-ben hozott létre kékfestő műhelyt Tiszakécskén. Kovács Miklós tanulmányai után esztergályosként dolgozott, de mikor édesapja megvette az első mintázógépet, mégis a kékfestő mesterséget választotta. Előbb segédként dolgozott apjával, majd 1962-ben tette le a kékfestő mestervizsgát. Pamutvászon, lenvászon, szatén és bársony kikészítésével foglalkozott.
1974-től mintegy 30 egyéni kiállítása volt (többek között Budapesten, Debrecenben, Kecskeméten, Pápán, Szentesen). A Népi Iparművész cím (1976) után 1985-ben a Népművészet Mestere címet is megkapta, 1995-ben az Év Mestere elismerésben részesült. 1995-98 között a családdal szakértőként tevékenykedett a szentendrei Néprajzi Múzeumban, egy eredeti kékfestő műhely kialakításában.
Tiszakécskei családi műhelyük nemcsak a hazai, de az európai ipartörténeti ritkaságok közé tartozik. Felesége 1982 óta népi iparművész és a kézi tarkázású terítők elismert készítője, szintén népi iparművész lányuk a terméktervezésen kívül a kékfestő teljes választékát kínáló szentendrei üzletet vezeti.
Kovács Miklós 2007-ben megkapta Tiszakécske város Művészeti Díját, 2011-ben a Lengyel Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjét, 2012-ben Tiszakécske díszpolgára, 2016-ban a Magyar Művészeti Akadémia tagja lett. A Hungarikum Bizottság döntése alapján nemzeti érték a “kékfestő tevékenység és Kovács Miklós tiszakécskei kékfestő mester életműve, melyet a tevékenység fennmaradása érdekében végzett”. Az Indiából származó kékfestés hagyománya 2018 novemberében felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.
A Kossuth-díj a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetés, amely Kossuth Lajosról kapta a nevét. Az országgyűlés 1948-ban 1848. március 15. centenáriuma alkalmából alapította 1990 óta a köztársasági elnök adományozza, általában a miniszterelnök előterjesztése alapján. A díjat rendszerint március 15-én adják át.
Kécskei Krónika – Csikós János / MTI, fotók: parlamenti képek: Koszticsák Szilárd (MTI) – Kécskei Krónika
