Több mint egy milliárd forintot ad a kormány a Holt-Tisza rehabilitációjára

Megosztás

A tiszakécskei Holt-Tisza rehabilitációja és természetvédelmi kezelése beruházásról tartottak sajtótájékoztatót október 26-án a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalban. A sajtó munkatársait a nagyszabású fejlesztésről Kovács Ernő Bács-Kiskun megye kormánymegbízottja, Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója, Tóth János, Tiszakécske város polgármestere és Szeidl József, a Tiszakécskei Járási Hivatal vezetője tájékoztatta.

A tájékoztatón megjelent sajtómunkatársakat Kovács Ernő megyei kormánymegbízott köszöntötte elsőként aki, bemutatta a tiszakécskei holtág legfőbb ismérveit, kiemelve azt, hogy Tiszakécske Város Önkormányzata mindig fontos céljának tekintette a Holt-Tisza bölcs hasznosítását.

Ennek érdekében már 1997. évben megkezdte a holtág revitalizációját. Ezt követően 1997 és 2001 között pályázati támogatásból a Holt-Tisza vízpótlásának kiépítésére, és az I-es holtág vezérárok kotrására került sor, valamint a II-es tó mintegy harmadrészének kotrása valósult meg. A projekt megvalósulását követően  az önkormányzat már saját forrásából folytatta a holtág mederkotrását, melynek során befejeződött a II-es holtág szakasz kotrása és partrendezése, valamint elkezdődött a III-as holtág szakasz kotrása is.

Kovács Ernő kiemelte; a további rehabilitációval olyanná válik majd a holtág egész területe, ami nemcsak Tiszakécskének, de egész Bács-Kiskun megyének kiemelkedő értéke lesz.

Tiszakécske Város Önkormányzata több mint 100 millió forint saját forrást költött már az elmúlt évtizedben a holtág revitalizációjára, de látható volt, hogy az önkormányzat forrása a teljes holtág rehabilitációjához nem elegendő.

Így került sor arra, hogy a Környezet- és Energiahatékonysági Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1084/2016. (II.29.)  Korm. határozat módosításáról szóló 1463/2016. (VIII.24.) Korm. határozatban nevesítésre került a „Vizes élőhelyek rehabilitációja és természetvédelmi kezelése a Közép-Tisza mentén” címen a Tiszakécskei Holt-Tisza rehabilitációja. E rendelkezés alapján e célra a Kormány 1,2 milliárd forint fedezetet biztosított.

A beruházás konzorciumi formában valósulhat meg, a támogatás címzettje, illetve a konzorcium vezetője a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság.

Tiszakécske Város Önkormányzata, mint a terület tulajdonosa konzorciumi tagként vesz részt a beruházás megvalósításában.

Ugró Sándor: Ez a legjelentősebb sikeres pályázatunk.

Kovács Ernőt követően Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója tájékoztatta a sajtó képviselőit, aki kiemelte, hogy Tiszakécske Város Önkormányzata már húsz esztendeje dolgozik a holtág a rehabilitációján, illetve azon, hogy a megfelelő pályázati forrást megcélozhassa. Ezért a Kiskunsági Nemzeti Park részéről nem szeretné learatni sikeres pályázat jelentette babérokat. Mint mondta: ,,A munka érdemi része és a dicsőség, elsősorban Tiszakécske Város Önkormányzatáé és bízik benne, hogy a jövőben is sikeres lesz a nemzeti park és a település együttműködése.”

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága az elmúlt héten beadta pályázatát a szükséges fedezet előteremtése érdekében. A pályázat célja keretében a tiszakécskei Holt-Tisza és környezete természetvédelmi szempontú rehabilitációja valósul meg.

A rehabilitáció során az előkészítés fázisában részletes felmérésre kerül a holtág és környezete növény és állatvilága, a vízminőség, az özönnövények állománya, és a felmérések alapján elkészülnek a megvalósításhoz szükséges engedélyezési és kiviteli tervdokumentációk, valamint ezek engedélyezése is megtörténik. A projekttevékenység legköltségesebb része a Holt-Tisza szakaszok kotrása, partrendezése, a holt-ág műtárgyainak felújítása, a távcsatorna jókarba helyezése, valamint a folyamatos vízpótlási lehetőség biztosítása érdekében úszós vízkivételi mű építése.

A vízi élővilág fennmaradását és a hasznosítás lehetőségeit egyaránt segítheti a mederrendezés és kotrás, a holtág partvonalának rendezése, egyes szakaszokon a vízparti rézsűk tereprendezéssel egybekötött természetközeli átalakítása, más szakaszokon a halak ívását segítő lapos, füves partszakaszok kialakítása.

A környező beépített és mezőgazdasági hasznosítás alatt álló területek felől érkező környezetterhelés csökkentése érdekében a vízparti sávban hazánkban honos fa- és cserjefajok felhasználásával védelmi célú növénytelepítés várható. A biológiai szűrést szolgáló növényzettelepítését részletes zöldfelület-rendezése alapján szükséges elvégezni, a véderdő funkciója az élőhelyek védelme a közeli lakott település és a mezőgazdasági területek terheléseitől.

Tóth János: Fontos célunk a holtág környezetének további fejlesztése

Ugró Sándor után Tóth János, Tiszakécske Város polgármestere vette át a szót, aki kiemelte a Holt-Tisza jelentőségét, mint a település egyik legfontosabb természeti adottságát. A város vezetője bízik benne, hogy a rehabilitációval tovább erősödik a turizmus, még inkább vonzó lesz Tiszakécske, a napfény és a vizek városa. Tóth János hangsúlyozta, ez a pályázat már nem az első, amely az elmúlt években a holtág környezetének fejlesztését célozza. A következő időszakban többek között kilátó, tanösvény, madármegfigyelő és energiapark is létesülhet a tiszakécskei Holt-Tiszánál.

A holtág rehabilitációja lehetővé teszi a holt-ág bölcs hasznosítását is, így a projekt keretében aktív és ökoturisztikai infrastruktúra kialakítására is sor kerül.

Az aktív és ökoturisztikai fejlesztések központi eleme egy, a térség értékes természeti örökségi helyszíneit felfűző bemutató-útvonalkialakítása. Az előzetes elképzelések szerint a bemutatóútvonal-hálózat (tanösvény) három elemből állna, melyek a következők:

  • egy rövidebb gyalogos bemutató-útvonal, annak egyik elemeként egy, víz felett pallókon vezetett szakasszal;
  • a holtág és az élő Tisza menti, a Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet keretében természetvédelmi oltalom alatt álló ligeterdők összekötésével egy gyalogosan vagy kerékpárral bejárható bemutató-útvonal;
  • egy csónaktúra-ösvény kialakítása a holtág nádasaiban, labirintusszerű útvonalrendszerrel, a vízen elhelyezett élményelemekkel.

A tanösvény élményszerű bejárás kilátó- és madármegfigyelő helyek kialakításával, a látogatók bemutatási programba történő bekapcsolódásának a lehetőségét biztosító interaktív elemekkel és interpretatív szövegezéssel kerül megvalósításra.

A fentiek megvalósulásával a projekt eredményeképpen a tiszakécskei Holt-Tisza vizes élőhelyeinek revitalizációja erősíti a Tisza-völgy e szakasza menti tájban rejlő lehetőségek optimális hasznosítását. A holtág kedvező környezeti állapota az egyik fontos feltétele a természeti-táji örökség hosszú távú megmaradásának, úgy, hogy annak fenntartható módon történő, „bölcs” hasznosítással a helyi közösségek is megtalálják számításaikat, mind a Tisza-völgyi tájhoz kötődő kapcsolatukban, mind anyagi értelemben, mind – az előzőekkel összefüggésben – életminőségükben.

A sajtótájékoztatót követően Kovács Ernő Bács-Kiskun megye kormánymegbízottja nyilatkozott a Kécskei Krónikának:

,,A Holt-Tisza szakmai szempontból a Kiskunsági- még az Élő-Tisza a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozik. Annak idején, amikor a város önkormányzatával belevágtunk a holtág rehabilitációjának megvalósításába már akkor jó kapcsolatot ápoltunk a Kiskunsági Nemzeti Parkkal. Még polgármesterségem alatt egyeztünk meg a Kiskunsági Nemzeti Park képviselőivel, hogy a holtág I-es szakasza a jövőben is megmarad háborítatlan állapotában. Az a rész az állat- és növényvilág paradicsoma. Ha véletlenül valami történne a többi szakasszal, innen újra tudna terjeszkedni az élővilág. Ezért is fontos, hogy a rendőrség és a horgász egyesület tagjai is óvják-védik az I-es szakasz háborítatlanságát. A III-as és a IV-es ág rehabilitációjával létrejönnek majd szintén vadregényes, erdővel, nádassal övezett részek és olyan szakaszok is mint a jelenlegi II-es ág környezete. Nagyon fontos, hogy a holtág ennek a beruházásnak köszönhetően egy úszóműves szivattyúteleppel is rendelkezni fog, így ha száraz időszak köszönt be, akkor is könnyen pótolni tudják majd a vizet az Élő-Tiszából. Ezzel is segítve az élővilág megmaradását.

szöveg: Sánta László(sel), fotók: Csikós János