Kovács Ernő Bács-Kiskun megyei kormánymegbízott és Németh Miklós, a kivitelezést közbeszerzési eljárás keretében elnyerő Modinvest Kft. ügyvezetője április 14-én délelőtt írták alá a kivitelezői szerződést. A fejlesztésre 735,22 millió forint uniós és hazai támogatást nyert el a kormányhivatal.

A projektrendezvény elején Kovács Ernő, a megyei kormányhivatal vezetője köszöntötte a megjelent kivitelezőket, illetve a sajtó munkatársait, majd mondta el gondolatait a közelgő felújítás fontosságáról:

Amikor átvettem a kormányhivatal irányítását, azzal az örömhírrel fogadtak, hogy a központi épület kívülről és energetikai szempontból hamarosan megújulhat egy sikeres pályázatnak köszönhetően. Rá is fér a felújítás az épületre, mivel az eltelt negyvenöt esztendő megérlelte már erre a modernizálásra. Nagy sikernek tartom ezt a beruházást, mivel ez a megyeszékhely jellegzetes, illetve legmagasabb épületéről van szó. Azonban építése még a 60-as évek technikai lehetőségei mellett valósult meg. Reméljük, hogy a korszerűbb nyílászárókkal, szigeteléssel, fűtésrendszerrel hatékonyan tudunk majd takarékoskodni az energiával.

A fejlesztésre szánt több mint 700 millió forint jó helyre érkezett. Az állam ezzel is azt demonstrálja, hogy az adóforintokat jó helyre teszi, hiszen ez az épület is a közvagyon része. Azt kívánom, hogy határidőre, jó minőségben, a tervek szerint készüljön el ez az épület. Természetesen ez a beruházás nemcsak az épület szempontjából jelentős újítás, hiszen az itt működő szervek, hivatalok, és a nap, mint nap bennük dolgozó munkatársaim számára is komoly pozitívum lesz.

A kormánymegbízott szavai után került sor a szerződés aláírására, majd a kivitelező cég vezető szakembere ismertette a felújítás részleteit:   

A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Törzshivatalának épülete jelenlegi állapotában energetikai szempontból „F” besorolású, éves gázfogyasztásának költsége megközelíti a 23 millió Ft-ot. Az 1969-72 között épült épületben a födémek, a külső falak és a külső nyílászárók hőátbocsátási tényezője egyaránt nem megfelelő, egyedül a bejárat melletti fal minősül megfelelőnek az épületben, ezért a tervezett fejlesztés ezen felületek korszerűsítését tűzte ki célul. Az épületenergetikai korszerűsítésen kívül mindenképpen szükséges a fűtési rendszer korszerűsítése és a hőleadók egyedi szabályozhatóságának megoldása, hiszen ezekkel együtt az üzemeltetés tekintetében igen komoly megtakarítások érhetők el.

A tervezett energetikai korszerűsítés során az épület homlokzatai utólagos hőszigetelést kapnak, a lapostetők vízszigetelése felújításra kerül, valamint kiegészítő hőszigetelés készül a tetőkön is ún. fordított rétegrendi kialakítással.  A hőszigetelésre az egész érintett épületrész vonatkozásában, a meglévő kerámia burkolathoz igazodó kazettás acéllemez homlokzati burkoló rendszer kerül. A homlokzati nyílászárók műanyag tokszerkezettel, külső oldalon alumínium burkolattal (un. alumínium klipsszel) készülnek. A bemutatott fejlesztések révén az épületegyüttes energetikai minősítése „A” kategóriára javulhat.

A fejlesztés során a meglévő fűtési hálózat és a hozzá tartozó hőleadók teljes egészében elbontásra kerülnek, helyettük két fűtési rendszer, egy meleg vizes, valamint egy levegő-levegő hőszivattyús kerül kiépítésre. Az épületben a tetőtéri gépészeti helyiségben kerül elhelyezésre 3 db 105kW egységteljesítményű kondenzációs gázkazán. A fűtési rendszer külső időjárás függvényében vezérelt előremenő hőmérséklettel üzemel majd. A hűtési igényekkel is rendelkező irodákban nem lesznek radiátorok, hanem a levegő-levegő hőszivattyús rendszer fogja biztosítani a fűtést és a hűtést.

szöveg: Sánta László, fotó: Csikós János