Bács-Kiskun a legeredményesebb vármegyeként zárta a 2014-2020-as pénzügyi időszakot a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében megvalósuló projektek tekintetében – mondta Dr. Navracsics Tibor, közigazgatási és területfejlesztési miniszter kedden Kecskeméten. A minisztert Kovács Ernő, Bács-Kiskun vármegye főispánja fogadta a Megyeházán.
Navracsics Tibor az országjárásának Bács-Kiskun vármegyei állomásán kifejtette: a vármegye teljesítménye jelentős előrelépés a korábbi hétéves pénzügyi időszakhoz képest, hiszen akkor településeinek 70 százaléka nem részesült európai uniós fejlesztésekben. Ehhez képest a 2014-2020-as időszakban a vármegye a rendelkezésére álló kereteket szinte teljes egészében ki tudta meríteni, fel tudta használni.
A miniszter hangsúlyozta: Bács-Kiskun vármegyében nem volt olyan település, amely kimaradt volna a TOP-programokból.
Navracsics Tibor kiemelte: a vármegye egy olyan átfogó és dinamikus fejlesztési programot tudott megvalósítani az előző európai uniós pénzügyi időszakban, amely csak a hatóságok, az önkormányzatok, a területfejlesztésben érdekelt területi politikai szereplők jó együttműködésének köszönhetően valósulhatott meg. Azt mondta: “csak így tudtak a hatósági eljárások is gyorsan és hatékonyan lezajlani, illetve maguk a beruházások is észszerűen megvalósulni”.
A miniszter szerint éppen ezért Bács-Kiskun vármegye “a mostani, a 2021-27-es időszakban is jó esélyekkel, sikeresen fogja tudni hasznosítani a rendelkezésére álló pénzeket”.
Navracsics Tibor kifejtette: Kecskemét “egészen imponáló fejlődést felmutató” település lett, hiszen az elmúlt évek ipartelepítési döntései következtében a város az egész alföldi régió, a magyar nemzetgazdaság központjává vált.
Úgy fogalmazott: Kecskemét, ha meg tudja tartani ezt a dinamizmusát, a jövőben Szegeddel együtt az alföldi térség gazdasági motorjává válhat. A vármegye másik megyei jogú városa tekintetében a miniszter arról beszélt, hogy Baja számára azok az infrastrukturális fejlesztések adhatnak reményt a jövőre vonatkozóan, amelyek a szerbiai és a magyarországi közlekedési infrastruktúra fejlesztésének összehangolásából adódnak.
Navracsics Tibor szerint mind a vasúti közlekedés korszerűsítése, mind a gyorsforgalmi útépítési tervek és ezzel összefüggésben a Duna fölött megépítendő hidak nagyobb lehetőséget adnak majd a településnek bekapcsolódni a “közlekedési véráramba”, és a Dél-Dunántúl, illetve a Dél-Alföld összeköttetése révén Baja is nagyobb lehetőségeket kap majd.
A miniszter kifejtette: Bács-Kiskun, az ország egyik legdinamikusabban fejlődő vármegyéje a jövőre vonatkozó fejlesztési tervek tekintetében egyaránt meg akarja őrizni a mezőgazdasági karakterét, valamint a mostanában kibontakozó ipari karakterét is.
“Mindehhez nagyon jó alapot és keretet biztosít az a most már hagyományos jó együttműködés, amely az önkormányzatok, a területi államigazgatási szervek és a vármegye politikai szereplői között eddig is megvalósult, és a remények szerint a jövőben is meg fog” – fogalmazott Navracsics Tibor.
A Megyeházán tartott sajtótájékoztatón Dr. Navracsics Tibor a Kécskei Krónikának is nyilatkozott.
Tiszakécske járásszékhely, így a közigazgatás terén fontos szerepet tölt be a járásban. Adódik a kérdés, hogy a következő időszakban a lesznek-e változások ezen a területen, esetleg bármilyen átszervezés, ami a járási székhelyeket érinti?
Jelenleg is folyik a felmérés, hogy az egyes járások székhelyei mennyire tudnak eleget tenni a térségi közszolgáltatás ellátási feladatoknak. Jogilag minden járásszékhely ugyanolyan, de valójában a területi kisugárzásukat illetően nagyon nagy különbségek vannak közöttük. Vannak olyan járásszékhelyek, amelyek annyi közszolgáltatást tudnak szolgáltatni, amely már-már vármegyeszékhely nagyságú, ennek megfelelően nagy területi kisugárzással is rendelkeznek, és vannak olyan járásszékhelyek, amelyek belesimulnak a falvakba. Ezek annyira alacsony számú közszolgáltatást tudnak ellátni, hogy a jövőben fejleszteni kell őket. Alapvető radikális változtatásra a járási rendszer tekintetében nem számolunk. Ami a járási székhelyek számára fontos; az előző évtizedben a Modern Városok Program révén a megyejogú városok, illetve a Magyar Falu Program révén a falvak jelentős fejlesztésekben részesültek, most a járásszékhelyeken a sor. Ezeknek a településeknek is a területi szerepvállalásuknak megfelelő fejlesztési lehetőségeket kell biztosítani.
Milyen tapasztalatokkal búcsúzik Bács-Kiskun vármegyétől?
Egy jól működő vármegyét látok. Ez nagy öröm számomra, hiszen különböző vármegyék, különböző kultúrákat hoznak magukkal. Azt látom, hogy az itt dolgozó politikusok, közigazgatási szakemberek, területfejlesztési szakemberek nagy felelősséggel és nagyon jó szakmai háttérrel tudnak együtt dolgozni és ez a vármegye számára a siker záloga.
szöveg: Sánta László (forrás: MTI), fotók: Sipos Bence
A cikkben található fotók szerzői jogvédelem alatt állnak és a Kécskei Krónika tulajdonát képezik, felhasználásuk engedélyköteles!
